Vál

A Fejér vármegyében, a Váli-víz völgyében fekvő Vál gazdag történelmi múlttal és páratlan kulturális örökséggel rendelkező település. A falu neve a kutatások szerint a latin „vallis” (völgy) szóból vagy egy német eredetű személynévből származik. A régészeti leletek tanúsága szerint a terület már a csiszolt kőkorszak óta lakott. A honfoglalás után az Árpád-család birtokába került, majd a török hódoltság idején stratégiai szempontból is kiemelkedő, virágzó szultáni hász-birtokká vált. Evlija Cselebi török utazó is említést tesz a zordon völgyben fekvő várról és a téglából épült magas tornyáról.

Vál legfőbb nevezetességei között kiemelt helyet foglal el az U alakú, copf stílusjegyeket magán viselő Ürményi-kastély. Alsó szintjének falai még a jezsuita időkből származnak, végső formáját pedig az Ürményiek alatt, feltehetően Kasselik Fidél tervei alapján nyerte el. A helyi temetőben található a szintén az Ürményi család által emelt klasszicista stílusú mauzóleum. A középkorban épült római katolikus templomot a törökök 1550 körül palánkkal vették körül, és bár a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, ma is álló gótikus tornya a falu egyik legmeghatározóbb szimbóluma. A falu szellemi életét és kulturális értékeit őrzi a Vajda János Emlékház is.

A természeti és épített környezet ötvözeteként Vál remek kiindulópontja a Vértes-Velencei-hegyvidék felfedezésének.