Baracska

Baracska a Váli-völgy és a Velencei-tó szomszédságában elhelyezkedő, nagyjából 3000 fős lélekszámú Fejér vármegyei település, amely mindössze 10 perces autóútra található a Velencei-tótól. A kiváló adottságokkal rendelkező község a Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülőkörzet része, emellett gazdag történelmi múlttal és jelentős kulturális örökséggel büszkélkedhet. A település és környéke már az ókorban is lakott volt, amiről a falu északi részén előkerült római kori leletek tanúskodnak. Neve először egy 1212-es oklevélben bukkant fel, akkor még Boroksa alakban, mint templomos helyet. Ekkoriban a kabar származású Baracska nemzetség fészkeként szolgált, akik Mindenszentek tiszteletére monostort is emeltek a területen. A középkorban nemesi birtokosok népesítették be, a török hódítások idején azonban a falu elnéptelenedett és pusztává vált. Újjáéledése a XVIII. század elején vette kezdetét, amikor újra benépesült.

A faluhoz köthető történelmi személyiségek közül kiemelkedik Kozma Ferenc, az 1848–49-es szabadságharc huszárezredkapitánya és a magyar lótenyésztés jelentős fellendítője, akinek tiszteletére a településen minden év júliusában hagyományőrző falunapot rendeznek. A község közigazgatási területén, Annamajorban működik továbbá a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet is. Baracska számos épített és kulturális nevezetességgel várja az érdeklődőket.

A település egyik legfőbb ékessége az 1831 és 1832 között épült, klasszicista stílusú református templom, amely a második világháborúban leégett ugyan, ám 1958-ban eredeti formájában állították helyre. A falu kulturális életének központja a Makovecz Imre által tervezett, organikus építészetet képviselő Faluház, amelyet 1989-ben és 1990-ben emeltek. A község központjában található Emlékpark és játszótér szintén fontos történelmi emlékhely: itt áll az első és második világháborús emlékmű, valamint a Vörösmarty Mihály tiszteletére emelt emlékpark is.