Vértesboglár

A Fejér vármegyei Vértesboglár a Vértesi Natúrpark keleti előterében, a Boglári-vízfolyás partján, Bicskétől délnyugatra fekszik. A hagyományőrző, közvetlen hangulatú település gazdag történelmi múlttal és páratlan természeti, valamint épített örökséggel büszkélkedhet. Első írásos említése 1187 előttről származik, ekkor még királynéi birtokként, Boglár néven hivatkoztak rá. A falu újjászületése a 18. század közepén, az Esterházy család birtoklása idején vette kezdetét. Esterházy Ferenc telepítette be a vidéket, a falu népessége döntően a Fekete-erdő környékéről, Bajorországból érkező német telepesekből tevődött össze. Ennek az időszaknak köszönheti a község máig élő, erős sváb kulturális és néprajzi hagyományait.

Vértesboglár épített és kulturális örökségének legfontosabb ékköve a copf stílusú, műemléki védelem alatt álló Assisi Szent Ferenc római katolikus templom, amely az Esterházyak támogatásával épült 1810 körül. A település szellemi életét és népi építészetét a Tájház és a Helytörténeti Gyűjtemény őrzi, ahol a látogatók megismerhetik a sváb ősök mindennapi életét, használati tárgyait és viseleteit. Különleges látványosságot nyújtanak a falu határában található, fákkal övezett pincesorok, amelyek a helyi szőlő- és borkultúrának állítanak emléket.

A természeti értékek iránt érdeklődők a Vértesi Tájvédelmi Körzet kapujában számtalan túraútvonalat találnak, emellett a környék kedvelt célpontja a festői környezetben fekvő Vértesboglári horgásztó is. A településen aktívan működik a nemzetiségi önkormányzat, óvoda, valamint a Vértesboglári Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola is.