Vértesacsa

Vértesacsa egy dinamikusan fejlődő, hagyományait őrző kistelepülés Fejér vármegyében, a Vértes hegység déli lejtőin, a fővárostól mindössze ötven kilométerre. A dimbes-dombos tájba ágyazott, festői környezetű község kiváló lehetőséget nyújt a csendes pihenésre, a túrázásra és a természetjárásra vágyók számára. A falu neve az írásos emlékekben először a XIV. században bukkant fel. A XVIII. században jelentős mérföldkőhöz érkezett az élete: ekkor német, sváb telepesek érkeztek a vidékre, akik újjáélesztették a gazdaságot, és jelentős hatást gyakoroltak a helyi kultúrára és építészetre.

Vértesacsa természeti környezete kiemelkedő, hiszen a falu a Vértesi Natúrpark területéhez tartozik. A változatos domborzatot összefüggő szántók, kisebb erdőségek és patakok szabdalják, amelyek végül a helyi horgászok és kirándulók által kedvelt festői halastóba torkollnak. A település épített és kulturális örökségének egyik legfontosabb éke az a Szent Vendel szobor, amelyet a sváb lakosság hagyományosan a falu szélére vagy a legelők közelébe állított fel. A falu címerében is visszaköszön a helyiek földhöz való ragaszkodása: a szőlővenyige és a búzakéve a szőlő- és gabonatermesztés ezeréves hagyományait szimbolizálja.

A megközelíthetőség szempontjából Vértesacsa rendkívül kedvező helyzetben van, hiszen az M1-es és az M7-es autópályákról is könnyen elérhető. A látnivalók, a helyi rendezvények és a Vértes közelsége miatt a település kedvelt célpont a kerékpáros és bakancsos turisták számára is.