Szár

Szár a Vértes hegység lábánál, Tatabánya és Bicske között félúton fekvő, nagyjából 1600 fős lélekszámú Fejér vármegyei település, amely Budapest–Hegyeshalom vasútvonal mentén könnyen megközelíthető. A település nevének eredete az Árpád-korra nyúlik vissza: a hagyomány szerint a falu nevét Árpád fejedelem unokájáról, Szár Lászlóról – Szent István rokonáról – kapta. Az újratelepítés a 18. században kezdődött meg az Esterházy család birtokpolitikája révén, akik német telepeseket hoztak a vidékre.

Legkiemelkedőbb épített emléke a Keresztelő Szent János római katolikus templom, amelyet az Esterházyak támogatásával, Fellner Jakab tervei alapján emeltek 1759 és 1760 között barokk stílusban. A templom mellett áll az 1760 körül épült műemléki plébániaház, valamint a Kitelepítési Emlékmű, amely a falu múltjának tragikus epizódjára emlékeztet. A település szélén magasodó Kálváriát az 1860-as években emelték a helyiek adományaiból; a stációk képeit Petrás Mária csángó származású kerámiaművész készítette. További fontos megemlékezési pont a Millenniumi Emlékpark és az 1956-os emlékmű is.

A Vértes hegység közelsége számtalan túrázási lehetőséget biztosít. A környékbeli természeti területek, mint a Zsidó-hegy és az Ürge-hegy térsége, értékes növény- és állatvilágnak adnak otthont. A településen aktív a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a SaarerTanz hagyományőrző csoport, akik a mai napig ápolják a sváb gyökereket, kultúrát és táncokat.