Mány

Mány egy Fejér vármegyei község a Bicskei járásban, a Zsámbéki-medencében, a Vértes és a Gerecse találkozásánál. A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már az ókorban is lakott volt; a feltárások során illír, kelta és eraviszkusz temetők nyomaira bukkantak. A falu nevét az oklevelek először 1082-ben említik, kezdetben Mán alakban. Történelmi érdekesség, hogy 1922-ben a híres magyar zeneszerző, Kodály Zoltán járt Mányon, aki gyűjtőútja során tizenegy értékes népdalt jegyzett fel a helyi lakosoktól.

Mány egyik legmeghatározóbb építészeti és vallási nevezetessége a műemléki védettséget élvező református templom, amely a falu központi részén magasodik. A településen áthaladó Sajgó-patak duzzasztásával jött létre a mányi halastó, amely a horgászat és a pihenés kedvelőinek kedvelt célpontja. Kiemelkedő természeti és geológiai érték a Kálváriadombon található, felhagyott kőbánya, amely nemcsak egyedi tájképet nyújt, hanem bemutatóhelyként is szolgál, a tetejéről pedig páratlan kilátás nyílik a környékre.

A településen számos emlékmű és köztéri alkotás hirdeti a múlt tiszteletét. A Béke téren kulák kopjafák állnak, a református templom közelében pedig 1956-os emlékkő és I-II. világháborús hősi emlékmű is található. A falu büszkesége a székelykapu is, amely a nemzeti összetartozást szimbolizálja. Mány a Zsámbéki-medence nyugodt, mégis fejlődő településeként kiváló kiindulópont a környező kirándulóhelyek felfedezéséhez.